Nézz ránk a Facebook -on is,
és
jelölj meg minket
Kalmárné Nagy Ildikó Mesterfodrász.
Cikksorozat: Hajtörténet
SZIASZTOK!!!
Menjünk egy
kicsit vissza a múltba. Egy kis ízelítő a frizura régi megjelenéséről,
történetéből!
Nézzük csak! A retro szó jelentése nem mást jelent, mint
nosztalgia, egy kis múltbéli divat,múltba
való
visszatekintés..
Az Ősember a mosás és szárítás
gondolatára valószínűleg csak hangos morgással válaszolt
volna. De
amikor elkezdett járni és a felesleges szőrzetét elvesztette, rá jött, hogy a
fején levő
szőrös valami bizony ápolásra szorul. Történeti írások és
köbe vésett képek bizonyítják, hogy a
régi egyiptomiak nagy hangsúlyt
fektettek külsejükre, megjelenésükre. Kleopátra legendás
kecsketejes
fürdőjének híre napjainkig fennmaradt. A hajápolás igazán ekkor kapott nagyobb
figyelmet, hiszen a fodrász volt az egyik legfontosabb háziszolga.
Időszámításunk előtt 5000-ben
az apródfrizura vagy a hosszú loknikba
rendezett haj volt a divatos. Ekkor készültek el az első
parókák
is.
A görögök az istenek ajándékának tekintették a hosszú hajat, melyben a
férfiak erejét és lelkét
vélték felfedezni. A határozott
megkülönböztetés érdekében a rabszolgáknak nagyon rövidre
kellett
nyírni a hajukat. A hölgyek hajpompájukat szalagokkal copfba vagy kontyba
kötötték. A
római császárok idején a gyengébbik nem körében a szőke
hajárnyalat volt a divatos. De vajon
hogyan érték el, hogy szőkék
legyenek az amúgy fekete és barna hajú dél európai hölgyek? A
világi
hölgyek a következővel próbálkoztak: tojássárgáját kamillával és sáfránnyal
keverték
össze, majd sós tengervízzel hígították, és ezzel mosták meg
hajukat. A ragacsos massza
megszáradva és kifakulva a déli napvakító
fényét kölcsönözte a hajnak. Legtöbbször ez a
pakolás sem változtatott
a sötét hajukon, éppen ezért a harcos kedvű férfiúk a Germániából
behurcolt rabszolgák szőke hajából készítettek parókát kedvesüknek.
Germánjában a férfiak
állig érő sörényt viseltek, a homlokot frufru
díszítette. A fiatal lányok általában szabadjára
engedték tincseiket,
de tiszteletre méltó házas nőknek fel kellett tűzni hajukat.
A frankoknál a
hosszú haj a királyok előjoga volt. A középkorban a teremtés koronái
túlnyomórészt hosszú, göndör hajat viseltek, a XIV. századtól kezdődően
pedig rövidet.
Szüzességük jeleként a még nem házas nők szabadon vagy
hosszú fonott copfokban hordták
hajukat. Házasságban élőknek a hajat
kis sapka vagy más fejfedő alá illett rejteni.
A romantika és a gótika,
valamint a reneszánsz korában a fonott copfok, a művészi fejfedők, és
a
borotvált homlokok, loknik, puha kontyok jöttek divatba. A barokk korban
gyöngyökkel díszített
és brokátokba kötött, fésűkkel, hajékekkel
díszítették a frizurákat.
A frizurák szépen lassan elkezdtek hihetetlen
magasságokat ölteni. A legdivatosabbak a
toronymagas parókák
voltak
A haj- és testápolás a középkorban idegenül hangzott. Az átható bűzt
erős illatú parfümökkel
ellensúlyozták. A magas haj érdekében a hölgyek
nagy ünnepek előtt ülve aludtak, nehogy kár
érje a frizurájukat. Néhány
királyi vendéglátónak még az ajtónyílásokat is meg kellett magasítani,
hogy a hajból épített tornyok épségben bejussanak a bálterembe. Rögzítéshez
búzát és rizsport
használtak. Ennyit a kezdettől a
középkorig.
Legközelebb a Gótok művészeti világába kalauzollak el
benneteket.
Mint ígértem egy újabb időutazásba
viszlek benneteket. Kiemelnék egy-egy időszakot, ami
érdekesség
szempontjából is különleges időszak. Most pedig barangoljunk együtt a Gótok
művészeti világába.
Gótok /XII-XVsz.közepe/
Hajviselet
szempontjából az esztelenség és bolondság kora, kissé karnevál jellegű korszak.
Voltak férfiak, akik hosszú hajukat egy vagy három fonatba fésülték.
Egyesek körben lefésülték
és elől egyenesen levágták hajukat. A haj és
szakáll divatja folyamatosan változott. Jellegzetes
viselet volt a
csuklya, hosszú lebennyel, ami a hátuknál lelógott. Piros csücskös sapkát is
hordtak (ma is őrzi emlékét a télapó süveg). A férfi szerzetesek
csuklyát hordtak,amely a fejet
teljesen eltakarta .A női hajviselet
változatosabb és díszesebb,mint a férfi hajviseletek. A nők a
gótika
idején először kontyot hordtak, később a hajat eltakarták, tilos volt póthajat
és parókát
hordani. Így inkább a fejdíszek változtak országonként. A
nők hajviseletére nagy hatással volt az
egyház. A ferencesek
megtagadták a feloldozást a divatozó nőktől. Ezért a hölgyek kontyba
fésült hosszú hajukat különféle kalapok, fátylak, fejdíszek alá rejtették.
A leleményes nők divat
iránti igényüket nem hajviseletükben, inkább a
fantasztikus alakú fejdíszek viseletében
nyilvánították ki.
Jellegzetessége a kornak az ún. hennin (süveg alakú, csúcsos fejdísz) - ez a
csúcsos dísz a középkor végéig divatban maradt. Németországra volt jellemző
a fátyollal
díszített, süveg alakú csúcsos fejdísz a hennin.
Franciaországban a kétágú hennint viselték,
ahol a nők hálóba helyezték
a hajukat. Emlékezetes hajviseleti forma volt még a diaboló néven
ma is
létező frizura (a középen elválasztott hajukból kétoldalt egy-egy fonatot
képeztek, ezeket a
fonatokat szalagokkal a fülre csavarták). Előfordult
Itáliában, hogy a kontyhoz gyöngyöt,
fémszálat kevertek, végül
fátyollal fedték. Spanyolországban a hullámosított hajat hálóba tették
és fátyol borította. A gretchen fonott koszorú hajviselet, ünnepi alkalomra
viselték
homlokszalaggal, amely hajpántként folytatódott. Előfordult,
hogy kétoldalt virág vagy
szalagcsokor díszítette, ezekhez is fátyol
kapcsolódott.
Nagyon érdekes időutazás volt, remélem átéreztétek Velem a kor
szépségét és érdekességét!
Következő cikkemben a Reneszánsz korról írok
nektek.
Kalmárné Nagy Ildikó Mesterfodrász.
Cikksorozat: Hajtörténet 2. rész
Kalmárné Nagy Ildikó Mesterfodrász.
Cikksorozat: Hajtörténet 3. rész
Sziasztok!
Szeretném folytatni az
időutazásunkat, egy másik izgalmas időszakba. Mégpedig a reneszánsz
művészetet szeretném egy kicsit át barangolni közösen
Veletek!
Újkor
Reneszánsz /XIV-XV. század/
Kezdetben még
hódít a férfi hajviseletben a hosszú haj, amit csavarókkal és sütővassal
hullámosítottak. Arcukat borotválták, csak az idősebbek viseltek szakállat.
Később rövidre
vágatták hajukat, ellenben hosszú szakállat viseltek,
melyet szögletesre vágtak, vagy ketté
fésültek, majd viasszal bekenték.
A haj hosszúsága fordított arányban állt a szakáll
nagyságával.
Elterjedt viseletté vált a sapka, barett és a fejhez simuló kalott. Ekkor kezd
hódítani az ún. csős hajvágás, (hajukat simán lefésülték, fülközép
magasságában körbevágták,
hátul a nyakat kiborotválták és elöl a
homlokuk közepénél egyenesen levágták.) A nők a magas
homlokot
kedvelték, hajukat sokféleképpen fésülték és gyöngyökkel díszítették. Viseltek
egy
sella nevű fejfedőt is, ami a gótikus szarvasfőkötőnek az
egyszerűsített változata volt. Előfordult,
hogy a hajnak csak a végét
sütötték, göndörítették. Egyike a legnépszerűbb hajfrizuráknak a
firenzei a század végén, amelyet zazzeranak neveztek. Ez egy vállhosszúságú
bubifrizura
mindenhol felbodorítva.
Ideális hajszínnek a szőkét
tartották, feketét, de a vöröset nem. A reformáció hatására a nők
középen elválasztották hajukat, két fonatot képeztek és ezeket fül előtt
függőlegesen rögzítették.
A hajfonat végét visszatűzték, majd
vízszintes fonatok ritmikusan váltakozó sorrendjével tagolták
a frizura
tömegét. Ekkor ismét divat a gótika idején kedvelt fej köré csavart kontyszerű
hajviselet, a gretchen, amelynél a halántékhajat simán leengedték.
Házasság után a hajukat a
nők befedték. Németországban a nők hátraomló
fonatokat készítettek, ezeket a fejtetőn
megtűzték, majd díszítették.
Itáliában a középen választott apró fonatokkal rögzített hajat
díszítették ékszerekkel, álhajakkal és fejdíszekkel. A XV.század vége felé
Itáliából hozták be a
hernyóselyemből göndörített parókát
Franciaországba és Spanyolországba. A hajat festették,
szempillát és
szemhéjat is színezték,a szemöldököt pedig kiszedték. A reformáció
hatására a
női hajviseletek is egyszerűbbé váltak A hajat
nem festették,tilos volt a póthaj és a paróka
viselete.
Igazán nagy élmény volt ez a kis
áttekintés.
Köszönettel
Kalmárné Nagy Ildikó
mesterfodrász
……………………………………………………..
Frizura: Kalmárné Nagy
Ildikó
Modell: Nagy Nóra
Smink: Balogh Alexandra
Fotó:
Jakab Tibor
Kalmárné Nagy Ildikó Mesterfodrász.
Cikksorozat: Hajtörténet 4. rész
Az
első por alakú sampont Hans Schwarzkopf fejlesztette ki 1903-ban.
Ezt
megelőzően — bár robbanásveszélyes volt - benzint, színszappant,
citromot,
kamillát vagy ecetet használtak a hajpompa tisztítására. Csak
1927-ben jelent meg az első
folyékony sampon. XX. század kezdetén a
frizuradivatban is bekövetkezett a szabadság. Az
emancipáció színre
lépésével a nők végleg levágták régi copfjaikat. Szabad volt azt hordani, ami
tetszett. Mégis léteztek trendek! A 20-as években az apródfrizura. A
harmadik birodalom is
megkövetelte a maga hajdivatját. Jólfésült,
tisztességes és hagyománytisztelő frizura illet a
német nőkhöz. A
férfi, ha kicsit is adott magára, a tarkóját rövidre nyíratta a felső haj
lehetett
kicsit puhább esésű. A háború után a hullámos lett a divat az
ismert hollywoodi dívák által viselt
frizurák hatására. Az Ötvenes
években nemcsak Marylin Monroe kavarta fel a kedélyeket és
változtatta
meg az addig divatos,, haj” —irányzatokat, hiszen a férfiak körében is hódított
egy új
frizura: ez volt az ún. Elvis-frizura. Majd a 60-as években új
stílus jelent meg: ez volt a gombafej
Beatles-módra. A 70-es évek a
háború ellenzőit késztették protestálásra. Ellenzéki
beállítottságot
jelentett az ápolatlan bozont, az afro-kinézetü hajzuhatag. A hippi-korszak után
a
80-as évek ápolt frizurái következtek: a brit hajfodrász, Vidal
Sasson szerint a haj hulljon úgy,
ahogy nő. Az ötpontos hajvágás után a
hajat megrázva már készen is volt a frizura. Emellett
azonban a brit
újhullám hatása is jelen volt, a punkról nem is beszélve. A kilencvenes években
volt minden: fényesre polírozott férfikoponyáktól kezdve az
aszimmetrikusan vágott női frizuráig.
Nagyon érdekes dolgokat tudtunk meg
ismét!!
Frizura: Kalmárné Nagy Ildikó
Modell: Ádám
Olívia
Smink: Balogh Alexandra
Fotó: Jakab Tibor
Ha fontos, hogy az elsők között
legyél.
|